Folytatva az ott leírtakat az ingatlanokkal kapcsolatos terhekről szeretnék megosztani néhány gondolatot, közel sem a teljesség igényével. Önmagában az, hogy egy ingatlanon van teher, nem feltétlenül jelenti azt, hogy el kellene ijednünk tőle, hiszen kevesen engedhetik meg maguknak, hogy saját rendelkezésre álló pénzből vegyenek lakást, vagy házat. Ilyenkor természetesen a hitelintézet, melynek kölcsönéből finanszírozta a tulajdonos a vásárlást, jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlanra, hiszen ez képezi a fedezetet arra az esetre, ha az adós nem tud fizetni. Rendszerint ezek a kölcsönök hosszútávúak, de a tulajdonos nem biztos hogy ki tudja, ki akarja várni, míg lejár a futamidő, és így hamarabb kívánja értékesíteni az ingatlant, mint hogy lekerülne a jelzálog a tulajdoni lapról.
Ez természetesen nem jelent abszolút akadályt, még abban az esetben sem, ha ún. elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított a jelzálogjog. Annyit jelent mindössze, hogy tisztázni kell a tehermentesítés körülményeit, azaz azt, hogy pontosan mekkora összeg megfizetése esetén járul hozzá a jogosult a jelzálogjog törléséhez, vagy akár a hitel átvállalásáról szó lehet-e. Ezt azért nagyon fontos már az ügylet elején tisztázniuk a feleknek, mert az összeg nagyságától függhet, hogy milyen forrásból és ki tehermentesíti az ingatlant. Amennyiben ezt nem tisztázzák a felek előre, még a kötelezettségvállalások előtt, úgy a későbbiekben adódhatnak vitás helyzetek belőle.
Amennyiben a vevő szintén banki kölcsönből kívánja az ingatlant megvásárolni, úgy különösen fontossá válik a tehermentesítés részleteinek az ismerete. Ekkor ugyanis az új kölcsönt nyújtó bank szerződési feltételei befolyásolhatják az egész ügylet mikéntjét, így a határidőket is, és a tulajdonjog átszállását is. A tehermentesítés történhet a tulajdonos saját forrásából is, de megvalósulhat a megfizetendő vételárból is. Lényeges, hogy minden ilyen körülményt igyekezzenek tisztázni egymással a felek.
További teher lehet az ingatlanon fennálló törvényes, vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog. Törvényes elővásárlási joga van az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok tulajdonostársainak, ilyenek tipikusan az egy helyrajzi számon álló ikerházak, amennyiben nem alakultak társasházzá. Ugyanakkor a társasházak esetén is elképzelhető elővásárlási jog, amennyiben az alapító okirat ezt tartalmazza. Ennek kiderítése érdekében mindenképpen be kell szerezni a társasházi lakás esetén a hatályos alapító okiratot, amely minden esetben az eladó kötelessége. Szintén intő jel lehet, ha az eladó nem kívánja ezt beszerezni, vagy olyan körülményekre hivatkozik, amely alapján ezt nem lehet ellenőrizni. A szerződést ellenjegyző ügyvédnek minden esetben feladata meggyőződni arról, hogy fennáll-e elővásárlási joga a társasházi tulajdonostársaknak.
Amennyiben elővásárlási joga van bárkinek, bármilyen alapon az ingatlanon, úgy a szerződéskötéskor erre figyelemmel kell lenni, ugyanis az elővásárlási jogosultnak joga van ugyanolyan feltételekkel, amelyekkel a vevő ajánlatot tesz, megvásárolni az adott ingatlant. Ahhoz tehát, hogy érvényesen és bejegyezhetően létrejöjjön a vevő és az eladó között a szerződés, ahhoz az ajánlatot közölni kell az elővásárlási jogosultakkal. Amennyiben nem kívánnak élni a jogukkal, úgy a lemondó nyilatkozatokat csatolni kell a szerződéssel együtt a földhivatal részére.
Nem minden esetben egyszerű beszerezni a jogosultak lemondó nyilatkozatát. Erre az esetre rendelkezik úgy a törvény, hogy a jogosultak nagy száma, illetve a lemondó nyilatkozatok megszerzésének aránytalan nehézsége esetén nem kell csatolni ezeket. A megfogalmazásból látható, hogy mindkét körülmény pontosan meg nem határozott, hiszen azt az egyedi körülmények alapján lehet megítélni. Önmagában az, hogy sok lakás van egy házban, nem jelenti a jogosultak nagy számára való hivatkozás megalapozottságát, ezért minden esetben, amikor tudhatóan vannak elővásárlási jogosultak, a körülmények pontos ismeretében tud az ellenjegyző ügyvéd segítséget nyújtani ahhoz, hogy miként kell eljárni.
További teher lehet az ingatlanon a holtig tartó haszonélvezet, amelynek jogosultja mindenképpen hozzá kell hogy járuljon a szerződés megkötéséhez. A holtig tartó haszonélvezeti jog egy vagyoni értékű jog, amelynek pontosan kiszámolható értéke van, az ingatlan forgalmi értékéhez képest. A jogosult tehát ugyanúgy szerződéses partner, mint a bejegyzett tulajdonos, így már a tulajdoni lap megtekintésekor tisztázni kell, hogy egyáltalán tud-e az eladók szándékáról. A jogosult lemondhat ingyenesen is a jogáról, ez a gyakoribb, tekintettel arra, hogy tipikusan a tulajdonos szüleinek, nagyszüleinek áll fenn ez a joga az ingatlanon, de nem minden esetben. Így a vételár megfizetésénél tisztázni kell azt is, hogy a haszonélvezeti jogosult részére jár-e vételár vagy sem. Amennyiben a haszonélvezet jogosultja már nem él, de a tulajdoni lapról való törlése korábban elmaradt, úgy az adásvételi szerződéssel kapcsolatos eljárásban kell kérni a törlését. Ehhez természetesen eredeti halotti anyakönyvi kivonattal kell igazolni a jogosult halálát.
Fontos és különös figyelmet igényel a tulajdoni lapon szereplő perfeljegyzés. Ez azt jelenti adott esetben, hogy az ingatlannal kapcsolatban per van folyamatban, amely érintheti a jelenlegi tulajdoni viszonyokat. Ez a teher nem abszolút akadálya az adásvételi szerződés megkötésének, azonban bizonytalanná teheti mindenképpen a tulajdonjog megszerzését. A későbbiek során ugyan megtérítési igénnyel léphet fel az, akit a per kimenetelétől függően kár ért, azonban hosszú távon mindenképp azt jelzi, hogy egy rendezetlen sorsú ingatlanról van szó.
